Újra egy nagy nap a csapat életében…
LokiAndi 2005.08.08. 12:30
Ki gondolta volna… egy kis visszamerengő, olvasd el! Lehet zsepire is szükséged lesz, mert én az írás közben küszködtem a könnyeimmel... De nem magyarázkodok, olvasl el! :) a Vendékkönyvbe reagálhatsz is a cikkre!
Ki gondolta volna, 2004.május 27-én, a Fradi ellen elvesztett bajnoki után, hogy úgy fel tud állni a csapat, hogy idáig eljut? Mert abban a pillanatban, egy emberként sírt debreceni szurkoló, debreceni játékos... Nehéz pillanatok voltak azok, hisz egy éves munka elveszett 90.perc alatt. Csak 3. lett a Loki… Ki gondolta volna? De az akkor történt, ma már szebb idők járnak a csapatra. Ahogy elkezdődött az új bajnokság, és már előtte is ment a találgatás, nagyon sok szakvezető, a lelkes Loki-drukkerek, ill. maga a csapat, a vezetők, és mindenki akinek valamicske köze is van a Lokihoz, debreceni sikert vártak a bajnokság végére! Szépen haladtunk is az álom kapuja felé! Október végén volt egy kis kisiklás (DVSC-Kaposvár, nagy nehezen kiharcolt 2-1), amiért a publikum Szentes Lázár leváltásását követelte. Akkor a klub kiállt a szakember mellett. De… a pápai x után megválltak Szentestől. Éppen egy sorsdönő mérkőzés előtt (DVSC-FTC) a fiatal, régen a Lokiban is játszó Supka Attila került a csapat élére. És sikerrel vették az 1. akadályt. Aztán sorra jött a többi. A 3 pontos hátrányból, 6 fordulóval a vége előtt 9 pontos előnyünk volt. De ahogy azt a csapat tagjai mondták –Amíg matematikailag nem válik biztossá, nem vagyunk bajnokok. Jöttek az utólsó fordulók. Sorra nyerte a csapat mindet, teltház előtt léphettek pályára a fiúk hétről hétre, és az ország legjobb szurkoló tábora pokoli hangulatot varázsolt a kicsinyke stadionunkba. Elérkezett a 28. forduló. Kedvenceink gyönyörű játékkal 5-0-ra búcsúztatták a kieső Békéscsabát. Már akkor öröm mámorban, és öröm könnyekben úszott az Oláh Gábor utcai stadion, zúgott a BAJNOK CSAPAT rigmus… Pedig a Ferencváros pécsi vendégszereplése még hátra volt… Volt szerencsém azokban a pillanatokban a csapat töredékével lenni. Együtt néztük a Pécs-Fradi mérkőzést. „Kedvencünk”, Lipcsei Péter öngóljával vezetett a Pécs. (szurkolóink majd biztos meghálálják egy kis kocka cukorral.J) Majd jött a 90. perc! És Horváth góljával BAJNOKOK LETTÜNK! Hiszen a Fradi kikapott! Egy emberként ugrottunk talpra és együtt örültünk! Mindenki az öröm könnyeivel küszködött, köztük én is…! Istenem, de gyönyörű nap is volt! A drukkerek összetoborozták a Debrecenben levő játékosokat (hisz pár nap kimenőt kaptak), és este a Főtéren egy spontán buli alkalmával ünnepeltünk! Ünnepeltük a történelmet író debreceni legényeket! Minden szurkolói, Loki dalt többször is elénekeltünk. Köztük a következőt: JÖHET A MANCHESTER! Ki gondolta volna akkor, hogy jön is… Az utolsó előtti fordulón a Fradit verő Pécset fogadtuk. Már mikor melegíteni jöttek ki, vastapssal köszöntöttük őket. (Később a honlapjukon meg is köszönték ezt a felejthetetlen élményt.) 3-1-re nyertünk. De kit érdekelt már akkor az eredmény! A meccs lefújása után pedig jött… Jött amire már régóta várunk! Az érmek, illetve a gyönyörűséges bajnoki trófea átadása! Mikor Tobe felemelte, majd’ fel robbant a stadion! BAJNOKCSAPAT! BAJNOKCSAPAT! Skandálta mindenki! Bajnokok lettek a fiaink! Ezután pedig irány a Főtér! Kósa Lajos, polgármesterünk akkor azt mondta, hogy még egy út elején vagyunk! Igaza volt! Hiszen ez a remek csapat sokra viheti nemzetközi porondon, európai szintű csapattá nőtte ki magát! Hányan mondták, hogy úgyse lesztek bajnokok… És bajnokok lettünk! Fiúk! Mutassuk meg nekik, hogy nem véletlen lettünk mi a bajnokok! Ismerje meg a Európa, az egész világ a mi Lokinkat… Hajnalig tartó buli következett. Az utolsó forduló (ZTE-Loki) még hátra volt. 2-1-re kikaptunk, de nem számított már az a vereség. Hisz már biztos volt, hogy a 2004-2005-ös bajnokságot a Loki nyerte!
Jött egy hónapnyi jól megérdemelt pihenő, majd újra munkába álltak a fiúk. Szorgalmasan készültek a BL-selejtezőkre. Eljött a nap, mikor sorsoltak Nyonban... A Hajduk Split-et
kaptuk. Csalódottság ült mindenkiben. De akkor még ki gondolta volna, hogy a rettentő nagyképűen hozzánk álló Hajdukot 8-0ra verik ki a Hajdúk a selejtezőkből, és jutunk a következő körbe!? Játszott a Loki! Még hogy játszott! Sorra jöttek a történelmi napok a csapat életében! Hiszen először játszottunk a legrangosabb kupában. (Közben a Szuperkupát is begyűjtöttük. J) Jött a következő sorsolás… Mikor megtudtam, hogy a MU-t kapjuk, az ütőér elállt bennem, és az az ominózus bajnoki ünneplés jutott eszembe. (JÖHET A MANCHESTER!) Mint ahogy azt korábban is írtam, ki gondolta volna, hogy a világ leggazdagabb csapatát, a vörös ördögöket kapjuk!? Itt az újabb feladat. Túljutni a MU-n, és így bekerülni a BL csoportkörbe. Ha mégse sikerülne, még szerepelhetünk az UEFA-kupában. De miért ne sikerülne!? Mint ahogy a Split ellen is volt egy kis „babonás ómenünk” így a MU ellen is. Kevesen tudják, hogy a Hajdukot 19 éve sorozatosan kiverik a piros ellenfelei a kupákból. (UEFA, BL). Akkor írtam is, hogy minden sorozat megszakad egyszer, de ne ellenünk szakadjon meg! És hál’ Istennek nem elleünk történt meg! A MU-t pedig 20 évente (1965-ben a Fradi, míg 1985-ben pedig a Videoton verte ki). És most 2005-öt írunk…. Talán most is, idén is megtörténik a „csoda”? Hamarosan kiderül! Addig is, és mindig szurkoljunk kedvenceinknek! Hiszen párt, autót cserélhetsz, de klubot nem! Lépjünk be együtt újra az álom kapuján, (egyszer már megtörtént mikor bajnokok lettünk!) buzdítsunk a csapatot, hogy jussanak a csoportkörbe! Ez valami álom, ez valami mese! Köszönöm, hogy debreceninek születtem, és hogy ilyen remek csapatunk van, köszönöm fiúk ezeket a gyönyörű perceket, amiket okoztatok, és remélhetőleg még okoztok! Köszönöm! Sok szerencsét, mi mindig Veletek leszünk jóban, rosszban! Zárom soraim…: Ki gondolta volna!?
|